hőszigetelés, homlokzati hőszigetelés

A hőszigetelés fontossága

Az otthonunk a hely, ahol élünk, ahová egy nehéz nap után hazatérünk, ahol azokkal lehetünk akiket szeretünk. Akkor nevezhetjük otthonnak, ha kényelmesen érezzük magunkat benne, de ezért tennünk is kell. Házunk, lakásunk hőszigetelése elengedhetetlen komforti, illetve gazdasági szempontokból, sőt: védjük vele környezetünket azáltal, hogy kevesebb energiát használunk fel, kisebb káros anyag kibocsátással. Érvként szól még mellette továbbá az is, hogy pénzt és sok kellemetlenségeket spórolhatunk meg egy jól kivitelezett hőszigeteléssel. Régi épületeknél kimagaslóbb a hőszigetelés elengedhetetlensége, azonban az új építések esetén is kihagyhatatlan lépésnek tűnhet, hiszen a jövőnek építünk, nem csak a mának. A modern épületi megoldások már alappillérként alkalmazzák a hőszigetelést, ritkaság számba mennek manapság az olyan frissen épített épületek, melyek nem rendelkeznek egy teljeskörű, megbízható és jó minőségű hőszigeteléssel. Ha jó megoldást választunk, minimálisra csökkenthető a hőveszteség, így télen a meleg bent marad, nyáron pedig élvezhetjük, hogy a forróság nem jut be. Tévhit, hogy a túlszigetelés okozza a penészt és a gombát. Ezek pusztán a rossz szellőztetés hátulütői, amire ügyelnünk kell.

Hőveszteségek

Számos dolog befolyásolhatja, hogy egy épület milyen hőveszteséggel bír. Ha egy épület nagy üvegfelületekkel rendelkezik például és a nyílászárók hőszigetelése nem a legmegfelelőbb, akkor a hő 40-50%-ban itt távozik. Veszélyt jelenhet még a hőhidak kialakulása, azaz a többdimenziós hőáramlás is. HA az épület geometriája nem megfelelő, akkor kell számolni ezen hőhidak kialakulására. Ha különböző tulajdonságú építőanyagok kerülnek egymás mellé, ha a szigetelés illesztései hibásak, illetve a nyílászárók szigetelései hibásak és nem megfelelőek, akkor alakulhatnak ki leginkább hőhidak. Több komoly probléma okozója lehet továbbá, ha az épület külső felületének egyes pontjain az összesített, eredő hőátbocsájtási tényező kisebb, és azokon a pontokon a belső felület hőmérséklete eléri a harmatponti hőmérsékletet és bizonyos páratartalom felett lecsapódik a nedvesség. A belső felületet párazáró vagy vízzáró burkolattal, réteggel lehet ellátni, annak érdekében, hogy a nem kívánt nedvesség ne hatoljon be a szerkezetbe, ezzel a veszteséget és a rongálódást csökkenteni lehet, másrészt pedig fokozni a külső hőszigetelést is.

„U” érték

A falon mérhető hőveszteség, és így a fűtési-energia veszteség is a felére csökken, amennyiben egy falazat hőátbocsátási tényezőjét (ezt nevezzük „U” értéknek) a felére csökkentjük. Egy átlagos épület hőveszteségének mintegy 30%-a a falakon keresztül távozik. A tetőn további 25-30%, az ablakokon átlagosan 12-25%, a padlón, a födémen 10-15% a maradék pedig egyéb módon. A teljes körű felújítás esetén nem elég csak a homlokzatot szigetelni, de láthatjuk hogy a homlokzat szigetelésével érhetjük el a leglátványosabb javulást. Egy homlokzat utólagos szigetelése általában jóval egyszerűbb, mint a födémeké. Az utólagos hőszigetelés hat-nyolc év alatt megtérülhet, a viszonylag rosszul hőszigetelő falazatok esetében (ahol az U-érték nagyobb, mint 1,0-1,2 W/m2K). A megtérülési idő nő, minél jobban hőszigetel a fal, annál kisebb megtakarítást tudunk csak elérni utólagos szigeteléssel. A pontos számításokat mindig az adott körülmények közt lehet elvégezni, a fent említett számok csupán hozzávetőleges értékek. Ahogy a fűtési energia folyamatosan drágul, egyre inkább a rövidebb megtérülési idők felé billen a mérleg.

Télen-nyáron

Míg télen bent tartják a meleget, addig nyáron a hőszigetelő rendszerek működése pont megfordul, de ebben az esetben a falak nappali felmelegedése ellen nyújtanak biztos megoldást. Még nagy melegben is hűvösen tartja a falakat. Az energiaigényes klímaberendezések robbanásszerű elterjedésére és az egyre nagyobb nyári melegekre való tekintettel – a megtérülés számításoknál ma már a megfelelő hőszigetelés megléte mellett, jóval kisebb teljesítménnyel üzemelő klímaberendezésünk megtakarításával is kalkulálhatunk. Ha megfelelő a hőszigetelés, akkor a fal belső oldali felületi hőmérséklete sokkal inkább megközelíti a belső léghőmérsékletét. Jobban kihasználhatjuk a hőtároló képességét a falazatnak, télen kikerül a fagyzónából, a védett falszerkezet sokkal kisebb hőmozgásnak lesz kitéve. A homlokzatképzés ideje is lerövidül, köszöngetően a homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazásának. Körülbelül két héttel hosszabb várakozási időkkel kell számolnunk a hagyományos felépítésű homlokzati vakolatrendszerek esetén, mint a hőszigetelő rendszerek esetében.

Miért bízzuk megfelelő szakemberre otthonunk hőszigetelését?

Sajnos nem ritka jelenség az, hogy a hőszigetelő rendszerek elemeit - mindig a legolcsóbbat választva - összeválogatják. Senki nem fogja a rendszerelemek gyártói közül a "sajátjának érezni" a hőszigetelést, Ha nem rendszert épít be a kivitelező. Sem beépítési tanácsokra, alkalmazástechnikai útmutatásra sem pedig garanciára sem számíthat az építtető. A teljes rendszerek esetében a forgalmazó nem csak az egyes alkotóelemek megfelelőségére, hanem azok együttdolgozására, rendszerként való viselkedésére is garanciát vállal, ezért azok sokkal többet tudnak, mint az egyes rendszerelemekből tetszőlegesen összeválogatott ún. kevert rendszerek. Hogy megtudhassuk melyek azok a részek, ahol a legtöbb energiát veszítjük el, nem árt, ha készíttetünk egy hőtérképet a házunkról. Nem biztos, hogy a falak hőszigetelésével kell kezdenünk a felújítást. Ne dőljünk be a manapság kapható „hőkameráknak”, melyeket már 10-20 ezer forintért beszerezhetünk, hiszen ezek a szerkezetek csak sima hőmérők, amikkel ugyan egy adott, néhány cm-es pont hőmérsékletét viszonylag pontosan meg tudjuk állapítani, azonban ez nem ad teljes képet a ház felületéről. Ezt inkább bízzuk szakemberre, aki a megfelelő felszereléssel dolgozik. Mivel előfordulhatnak váratlan meglepetések, akár régi, akár új az ingatlan, készüljünk fel! Ide tartoznak például a rosszul beépített vagy elöregedett nyílászárók, hőszigetelések, padlásfeljárók, stb. Jobb, ha felkészülünk a korábban már említett, nem várt helyeken megjelenő hőhidak megjelenésére. Egy remek szakember rengeteg gondot vesz le a vállunkról. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen anyagot akarunk szigetelni. Más típusú és vastagságú hőszigetelés kell a vasbetonra, mészhomok téglára, ytong-ra, régi tipusú tömör vagy lyukacsos téglára, stb.Azt hogy milyen vastagságú hőszigetelést kell használunk a szigetelendő anyagon kívül a szabvány és a pénztárcánk határozza meg. A hőszigetelő lapok csak a költség egy részét képezik. A dübelek és az üvegszövet háló is mind-mind kiadást jelentenek. A dübelek (ezek azok a csavarok, amik a homlokzathoz stabilan odafogják az EPS lapokat, hogy aztán se a szél, se az idő, sem pedig gravitáció ne tehessen bennük kárt) olyan hőhídmentes (általában műanyag) 'tiplik', amiket a homlokzatba fúrnak és ezzel is erősítik a szerkezetet. Az üvegszövet háló, a ragasztó és a vakolat ára akkor is ugyanannyi lesz, ha 5, 10 vagy 15cm-es szigetelést választunk. Jól gondoljuk át, lehetőleg minimum 10cm szigetelésben gondolkozzunk. Amennyiben erre nincs pénzünk, érdemes vele várni, hiszen nem lehet egyszerűen fejleszteni, vagy lebontjuk az egészet és újra rakjuk, vagy még egy réteget húzunk a már meglévő elé, de ez a néhány esetben nem kivitelezhető.Nem beszélve az elfecsérelt időről és energiáról, ez minimum 2x-es költségekkel jár. A hőszigetelés hosszú távra szól, így nem szabad összecsapni. Egy átlagos két szintes ház hőszigetelését pl. már csak állványzatról lehet megoldani, így annak a bérleti díjával és szállítási költségével együtt nem is biztos, hogy megéri magunknak belevágni a munkába.

Mi, itt a szakiROBOT-nál megfelelő szakemberekkel biztosítjuk szolgáltatásainkat. A hőszigetelés mellett számos más munkálatokat vállalunk, mindet teljeskörű garanciával a hét minden napján 0-24-ig.


szakiROBOT

Amennyiben úgy dönt, hogy ránk bízza otthona szigetelését, bizalommal forduljon hozzánk. Szakértelmünkkel biztosítunk mindenkit, aki hozzánk fordul, hogy nem fognak csalódni és a pénztárcáik sem.